2019. január 1-től megszűnik a 25 év alatti, 55 év feletti munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény.

Megmarad a szakképzettséget nem igénylő munkakörben (azaz feor 9-es főcsoportba tartozók) foglalkoztatottak kedvezménye. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az adómérték felével. Korábban legfeljebb havi 100 ezer Ft után lehetett érvényesíteni a kedvezményt.

Új kedvezmény 2019. január 1-jétől a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adó kedvezménye, melyet a pályakezdők, tartós álláskeresők, anyasági ellátások igénybevétele miatt munkaerőpiactól távol maradok foglalkoztatása esetén lehet érvényesíteni. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási jogviszonnyal. A foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulási adó megfizetése alól a foglalkoztatás első 2 évében, a 3. évben pedig az adómérték felének erejéig (a 3. évben már szakképzési hozzájárulást kell fizetni). A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető. A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást az adóhatóság automatikusan állítja ki és küldi meg a foglalkoztató részére a jogviszony bejelentését követően.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény és a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető adókedvezmény összeolvad egy adókedvezménybe 2019. január 01. napjától. A kedvezmény mértéke nem változott, továbbra is a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

2019. január 01. napjától az eredménytartalékból a lekötött tartalékba helyezhető, adóalapot csökkentő tétel, a fejlesztési tartalék összege 500 millió Ft-ról 10 milliárd Ft-ra nő.

A fejlesztési tartalék képzésének és feloldásának szabályai változatlanok maradtak. Továbbra sem lehet felhasználni a fejlesztési tartalékot a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címén, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel.

A fejlesztési tartalék képezhető összegének másik korlátja is változatlan, továbbra is az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a lehet.

Változás 2019. január 01. najától, hogy mind az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek, mind a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók költségként számolhatják el a 200 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadást. Korábban 100 ezer Ft volt ezen egy összegben elszámolható költségek értékhatára.

Korábban, a 2018. október 18. napján megjelent cikkünkben már tájékoztattuk Önöket, hogy 2019. január 01. napjától változik a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások köre és adózásuk. Ezen változásokat foglaltuk össze egy táblázatban:

A 2019. január 01. napjától érvényes adóelőleg nyilatkozatok letölthetők az alábbi linkről:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat20181227.html

2018. december 30. napján a Magyar Közlöny 217. számában megjelent a 2019. január 1. napjától hatályos minimálbért és garantált bérminimumot rögzítő 324/2018 (XII.30.) Kormányrendelet. A Kormányrendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 149.000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum összege 195.000 Ft. Ez 8-8 %-os emelkedést jelent a 2018-as évhez képest.