2019. január 1-jétől kizárólag a SZÉP kártya három alszámlájára utalt juttatás minősül kedvezményes közteher fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén 200 ezer Ft, egyéb munkáltatók esetén 450 ezer Ft. Az egyes alszámlákra, illetve az éves keretösszegre vonatkozóan meghatározott értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adózik. A hatályos jogszabályok alapján a béren kívüli juttatások 1,18 szorosa után 14%-os egészségügyi hozzájárást kell fizetni. 2019-től az egészségügyi hozzájárulás megszűnik, helyette szociális hozzájárulási adó terheli ezen juttatásokat is. Annak érdekében, hogy 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatások adóvonzata ne emelkedjen, a közterhek alapja a juttatás értéke lesz. Az egyes meghatározott juttatások esetében viszont továbbra is az 1,18 szoros szorzót kell alkalmazni.

Ezen szabályokat figyelembe véve 2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatások közterhe 34,5 %, amely a szociális hozzájárulási adó évközi tervezett csökkentésével 32,5%-ra csökkenhet.

2019-től szűkül az egyes meghatározott juttatásként adható juttatások köre is. Hatályát veszti az a rendelkezés, amely alapján a munkáltató pl. az iskolakezdési támogatást, az önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt egyéb meghatározott juttatásként biztosíthatta munkavállalójának. Ezen juttatások 2019. január 1-jétől bérjövedelemként viselik a közterheket.

A csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 %-át meg nem haladó termék, szolgáltatás) továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles, ugyanakkor a korábbi legfeljebb évi három alkalom helyett évi egy alkalommal juttatható kedvező adóteher mellett 2019. január 1-jétől.

Az adózási szabályok átalakításával együtt hatályon kívül helyezésre kerül többek között a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével összegfüggő rendelkezés is. Az adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások 2019. január 1-jétől bérjövedelemként viselik a közterheket.

A bevétel megszerzésének időpontja, vagyis az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor az adott juttatást a magánszemély birtokba veszi. Vagyis a 2018. decemberében átadott és átvett utalványok, az elektronikus utalványok decemberi feltöltése még a 2018. évi szabályok alapján adózik attól függetlenül, hogy az utalványokat a munkavállaló csak 2019. évben használja fel.

2019. január 1-jétől a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 %-os mértékű nyugdíjjárulék és a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, vagyis munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli. E mellett a munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulási adó kötelezettség alól.

Az öregségi nyugdíj eddig csak akkor volt megállapítható, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kérte a nyugdíja megállapítását, nem állt biztosítási jogviszonyban. Az elfogadott új rendelkezések eltörlik ezt a feltételt, így 2018. július 27-étől nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget ugyan nem törölték el, de jelentőségét elvesztette, hiszen az éves keretösszegbe kizárólag azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyek után a nyugdíjas hölgynek meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot. Az új szabályok szerint 2019. január 1-jétől viszont  járulékmentes a munkaviszonyban saját jogú öregségi nyugdíjasként szerzett kereset, így a jövőben azt már nem kell beszámítani az éves összeghatárba.

2019. évtől a NAV az egyéni vállalkozók részére is elkészíti adóbevallás tervezetüket. Az egyéni vállalkozónak az adóbevallási tervezetet a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kell kiegészítenie, hiszen az esetleges munkaviszonyból, egyéb kifizetőtől származó jövedelmi adatok az adóhatóság rendelkezésére állnak, azokat a bevallás tervezetben feltüntetik.

A törvényjavaslat értelmében a bevallási határidő is módosul, az egyéni vállalkozók számára is  május 20-ára tolódik ki.

2019-től az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy erre a célra létrehozott online felületen az adóelőleg nyilatkozatukat megtehetik. Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton továbbítani fogja a munkáltató kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a magánszemély részére. Abban az esetben, ha a magánszemély papír alapon és elektronikus úton is tett nyilatkozatot, a törvényjavaslat értelmében az írásbeli nyilatkozatot kell a kifizetőnek figyelembe vennie.

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek által, a bérbevevőre áthárított rezsiköltségeket a hatályos jogszabályok értelmében bevételként kell figyelembe venni. Ezen bevétellel szemben a ténylegesen felmerült és a bérbevevőre áthárított költségeket tételes költségelszámolást alkalmazva el tudja számolni a bérbeadó. Mivel a bérbevevő által megtérített rezsiköltségek a bérbeadó magánszemélynek nem jelentenek tényleges bevételt, hiszen azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni, a törvényjavaslat szerint a jövőben nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott vásárolt szolgáltatás áthárított díja.

Az előző éveket érintő, versenyképességet javító intézkedések sorát folytatva újabb adókedvezményekkel, jogértelmezést segítő és adminisztrációs terheket egyszerűsítő rendelkezésekkel egészül ki a vállalkozásokat érintő adónemek szabályozása.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Utoljára ebben az évben, 2018. december 20. napjáig van lehetősége a vállalkozásoknak ezt az adónemet választani. Az EVA adónem nem szűnik meg, de ezt követően áttérésre nem lesz lehetőség. Tehát azok az adóalanyok, akik még idén átlépnek, illetve akik eva adóalanyisága jelenleg is fennáll és jövőre is megfelel a feltételeknek, a továbbiakban is az eva adónem hatálya alatt maradhatnak.

Társasági adó

2019. január 1. napjától 500 millió forint helyett 10 milliárd forint kerülhet fejlesztési tartalékba, ezáltal csökkentve a társasági adóalapot.

Az ingyenesen adott juttatás abban az esetben számolható el a jövőben ráfordításként, ha a juttatott szervezet (például civil szervezet) egyszerűsített nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a juttatás adóévében a juttatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta vagy vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Kisvállalati adó

Az adóalanyok számának bővítése érdekében mind a bevételre, mind a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatár 1 milliárd forintra emelkedik 2019. január 1-jétől. Az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár pedig 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nő.

Személyi jövedelemadó

A kedvezményes adókulcsú béren kívüli juttatások körében egyedül a SZÉP kártyán adott juttatás marad. A béren kívüli juttatásokat a 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett 2019. január 1-jétől 19,5 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó terheli, ugyanakkor a törvényjavaslat módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon rendelkezését, amely előírás alapján a béren kívüli juttatásokat terhelő közterhek alapja a juttatás értéke, eltörölve az 1,18-szoros szorzót. A béren kívüli juttatások közterhe így 2019. január 1-jétől 34,5 %, amely a szociális hozzájárulási adó mértékének évközi tervezett mérséklésével 32,5 %-ra csökkenhet. Az egyes meghatározott juttatások esetében változatlanul megmarad az 1,18-szoros szorzó, vagyis 2019. január 1-jétől az egyes meghatározott juttatások közterhe 40,71 %, a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével 38,35 %-ra csökkenhet. 2019. január 1-jétől a törvény nevesíti azokat a juttatásokat, melyek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és annak megfelelően adóznak. Ilyen juttatás: az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg; a cégtelefon magáncélú használata; a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés; reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás; csekély értékű ajándék (2019. január 1-jétől évi egy alkalommal juttatható kedvező adóteher mellett).