2020. április 22. napjától a vészhelyzet ideje alatt és a vészhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell kockázati biztosítékot nyújtani az EKÁER bejelentésekhez kapcsolódóan.

A már megfizetett kockázati biztosítékot az Adóhivatal hivatalból visszautalja, külön kérelmet nem kell benyújtani a visszautaláshoz.

2020. április 11-től a Kormány módosította a munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat. A módosítások értelmében a munkaidőkeret tartama maximum 24 hónapra emelhető. A módosítást azok a munkáltatók is alkalmazhatják, akik már korábban elrendelték a munkadőkeretet a munkavállalók részére.

A Kormányrendelet alapján meghatározott munkaidőkeretet nem befolyásolja a vészhelyzet megszűnése, vagyis a vészhelyzet megszűnésekor az időtartam nem csökken vissza az eredeti törvényi maximumra.

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozó tevékenységét minimum 1 hónapig, maximum 2 évig szüneteltetheti. A vészhelyzet miatt sok egyéni vállalkozó úgy döntött, hogy szünetelteti vállalkozói tevékenységét, olyan egyéni vállalkozók is, akik később a 61/2020. Kormányrendelet szerint mentesültek a járulék és KATA fizetési kötelezettség alól. 

Április 18-án hatályba lépett az a Kormányrendelet, amely speciális szabályokat állapított meg a vészhelyzet idejére.

Azok az egyéni vállalkozók, akik 2020. március 11 és március 30. napja között jelentették be szünetelésüket, a rendelet hatályba lépését követő 15. napig, vagyis május 3-ig bejelenthetik a szünetelés iránti bejelentés visszavonását, vagy a tevékenységük újbóli folytatását. A bejelentés visszavonása esetén a vállalkozói tevékenység folyamatosnak minősül.

Március 30. napja után bejelentett szünetelés iránti kérelmek visszavonására nincs lehetőség, viszont a szünetelés ideje nem kell, hogy legalább 1 hónap legyen, vagyis bármikor újra lehet indítani a vállalkozást. Ez a szabály a vészhelyzet ideje alatt bármikor elindított szünetelésekre is érvényes.

A termelés zavartalan biztosítása érdekében kedvezőbbek lettek április 17-től a mezőgazdasági ágazatban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavállalás szabályai.

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló idénymunka esetén az éves korlát 120 napról 180 napra változik, az alkalmi munka havi időtartama pedig 15 napról legfeljebb 20 napra emelkedik.

Ezen intézkedések hozzájárulnak a mezőgazdaság idény jellege miatt tavasztól őszig tartó megnövekedett munkaerő igények jobb ellátásához, ezzel is segítve a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat és munkavállalókat.

2020. július 1. napjától újabb két százalékponttal, 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.

A turizmus területén dolgozó vállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek, ezért a Kormány döntése értelmében 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót.

A SZÉP kártya igénybevétele még kedvezőbb lesz, csökken az adóteher és emelkedik az elkölthető keretösszeg mértéke is. A kártyára utalt összeg után június 30-ig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, így az adóteher 32,5 %-ról 15 %-ra csökken. A közszférában az éves keretösszeg 200 ezer forintról 400 ezer forintra, a versenyszférában pedig 450 ezer forintról 800 ezer forintra nő.

2021. január 1-től a KIVA mértéke is csökken, 12 %-ról 11 %-ra, 1 százalékponttal, ezzel is segítve a kisvállalkozások helyzetét.

A Vállalkozások által fizetés nélküli szabadságra elküldött Munkavállalói jogviszonya nem szűnik meg. Május 1. napjától a munkáltatók kötelesek a fizetés nélküli szabadságra elküldött munkavállalók után megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek havi összege 7.710 Ft